Bevezetés

Ez a leírás a szintenkénti kirakás kezdő módszerét mutatja be. A technika angol neve Layer by layer. Alapelve az, hogy a kocka egyik oldalától kiindulva először csak az egyik lapot rakja ki, utána a vele párhuzamos belső réteget, végül a megmaradt lapot rendezi. Ezen módszeren alapul az egyik legismertebb módszer, a Fridrich-metod is (CFOP).

Ez utóbbi 4 fő szakaszból áll:

1. Az első lapon kirakja az éleket, így kap egy keresztet (Cross)
2. Kirakja az első két réteget (F2L)
3. Irányba állítja az utolsó réteg elemeit (Orient Last Layer - OLL)
4. Rendezi az utolsó réteg elemeit (Permutate Last Layer - PLL)

A Fridrich módszer egyik előnye, hogy csökkenthető a kirakáshoz szükséges lépések száma azzal, hogy különböző elem-permutációkhoz külön-külön megtanuljuk a hozzá tartozó lépéssort.

Az általam bemutatandó kezdő módszert a következő lépésekre bontom:

1. Első réteg rendezése
   1. Élek rendezése (kereszt)
   2. Sarkok rendezése
2. Középső réteg rendezése
3. Utolsó réteg rendezése
   1. Élek irányba rendezése (Orient Last Layer Edge - OLLE)
   2. Élek helyére rakása (Permutate Last Layer Edge - PLLE)
   3. Sarkok helyre rakása (Permutate Last Layer Corners - PLLC)
   4. Sarkok irányba rendezése (Orient Last Layer Corners - OLLC)

Ez a módszer alkalmas a speciális alakú kockák megoldására is, a jelölések dinamikus értelmezésével.

1. Első réteg

1.1 Élek rendezése

Az első réteg éleinek a rendezése a lehető legegyszerűbb dolog, hisz alig kell helyrerakott elemre figyelni.
Minden élt eleve megfelelő irányban rakunk a helyére, így nem kell külön lépésben irányba állítani. Kiindulásként a kockát úgy forgatjuk, hogy a soron következő él helye a főélre kerüljön (FS él). Ekkor az él-elem a következő pozíciókban lehet:

• A helyén van megfelelő irányban. Nem igényel forgatást.
• A helyén van, de meg van fordulva. Ekkor a S K' L' K S² lépéssor fordítja meg úgy, hogy a réteg többi éle a helyén marad.
• A kezdőlappal párhuzamos belső rétegen található. Ebben az esetben úgy forgatjuk a kockát, hogy a helyére rakandó él velünk szemben, az SK pozícióban legyen. Két lehetőségünk van a továbblépésre:
  • Az F lap színe az S lap fele található. Ekkor az F lapot úgy forgatjuk, hogy az él helye az FK pozícióba kerüljön (konjugálás), egy K fordítással a helyére tesszük a az élt, majd visszafordítjuk az F lapot a helyére. Példa!
  • Az F lap színe a K lap fele található. Ekkor az F lapot úgy forgatjuk, hogy az él helye az FS pozícióba kerüljön (konjugálás), egy S' fordítással a helyére tesszük a az élt, majd visszafordítjuk az F lapot a helyére. Példa!
• Az alsó lapon található oly módon, hogy a felső lap színe lefele néz. Ekkor az L lapot úgy fordítjuk, hogy az él a helye alatt legyen (SL él), majd egy S² lépéssel helyretesszük. Példa!
• Az alsó lapon található, de a felső lap színe valamelyik oldal fele néz. Ekkor az élt a KL pozícióba fordítjuk, majd onnan a K S' K' lépéssel a helyére tesszük.

1.2 Sarkok rendezése

A sarkokra is igaz, hogy eleve a megfelelő irányban rakjuk a helyére, ezért azt sem kell utólag forgatni. Mindig úgy fordítjuk a kockát, hogy a soron következő sarok helye legyen a fősarok. A sarkok a következő pozíciókban lehetnek:

• A helyén van megfelelő irányban. Ekkor nincs semmi teendőnk.
• A helyén van, de el van fordulva. Ekkor előkészítésként ki kell venni a helyéről, lehetőleg oly módon, hogy a felső lap színe ne alulra, hanem valamelyik oldal fele nézzen. Ezt a S L S' vagy a K' L' K lépésekkel tudjuk megtenni. Ezután már a helyére tudjuk tenni a következő szabályok valamelyikével. Példa! Példa!
• A felső lapon van, de nem helyén. Ekkor azzal a sarokkal folytatjuk a megoldást, aminek a helyén a sarok található, mert a másik sarok helyrerakása természetesen kimozgatja onnan a rossz helyen levőt. Ha minden kirakandó sarok a felső lapon van, akkor az egyiket ki kell venni a helyéről a S L S' vagy K' L' K lépéssel.
• Az alsó lapon van, a felső lap színe az egyik oldal irányában néz, nem lefele. Ekkor a sarkot odaforgatjuk a helye alá (SKL pozíció), majd egy S L S' (ha a felső lap színe az S lapon van) vagy egy K' L' K (ha a felső lap színe a K lapon van) sorozattal e helyére rakjuk.
• Az alsó lapon van a felső lap színe. Ekkor előkészítés szükséges, a sarkot meg kell fordítani. Az SKL pozícióban levő sarkot egy S L' S' L² sorozattal meg is fordítottuk, így már alkalmazható rá az előző szabály. Példa! Példa!

Ezzel kiraktuk az első réteget.

2. Középső réteg rendezése

Ez talán a legrövidebb szakasz, hisz csak 4 élet kell a helyére rakni. Mivel általában a felső oldalon dolgozunk, most megfordítjuk a kockát, így a rendezett réteg kerül alulra. Kiindulási állapot, hogy az aktuális él helye a KS pozíció. Itt is a megfelelő irányban fognak a helyére kerülni az elemek, amik a következő lehetséges pozíciókban lehetnek:

• A helyén van és megfelelő az iránya. Nincs semmi dolgunk.
• A helyén van, de meg van fordulva. Ekkor azt csináljuk, hogy egy felső laphoz tartozó élt teszünk be a helyére, majd a megfelelő irányban visszarakjuk az oda tartozó élt.
• A középső rétegen van, de nem a helyén. Ekkor azzal az éllel folytatjuk, aminek a helyén található. Ha minden él a középső rétegben található, de nem a helyén, akkor az egyik helyére beteszünk egy felső laphoz tartozó élt, ezután már rendezhetők az élek.
• A felső lapon található az él. Ekkor úgy fordítjuk az F lapot, hogy az él S vagy a K lapon levő színe a helyén legyen. Ha az S lapon van a helyén a szín, akkor a F K F' K' F' S' F S , ha a K lapon van a helyén, akkor pedig a F' S' F S F K F' K' lépéssor teszi helyre az élt.

Van egy másik megoldási elv is, ezt is leírom, később összetettebb kockáknál (pl Megaminx) hasznunkra fog válni. A forgatás alapelve az, hogy a forgatott oldal-lapról minden, már a helyén levő elemet sorban elforgatom a felső lapra, majd az élt a megfelelő pozícióba rakom, végül az előbbi sorrenddel ellentétesen visszarakom az oldal lapra. Bár egy forgatással többe kerül, mint az előző sorozat, de megvan az az előnye, hogy csupán két lapot érint a forgatás, így "átfogás" nélkül megoldható.
Kiindulási állapotban a helyére rakandó él az FK, vagy az FS pozícióban van úgy, hogy az oldallapra eső színe a helyes oldalon van.

• Ha az él az FK pozícióban van: K' F' K' F' K' F K F K (K' F' K' F': rendezett elemek elrakása; K': él pozícióba rakása; F K F K: rendezett elemek visszarakása a helyére)
• Ha az él az FS pozícióban van: S F S F S F' S' F' S' (S F S F: rendezett elemek elrakása; S: él pozícióba rakása; F' S' F' S': rendezett elemek visszarakása a helyére)

3. Utolsó réteg rendezése

3.1 Élek irányba rendezése (Orient Last Layer Edge - OLLE)

Már csak egy réteg van hátra, ezt négy szakaszban rendezem. Első szakasza az élek irányba fordítása.
Négy variációs lehetőség van:

• Minden él a megfelelő irányban áll. Ekkor nem kell tenni semmit.
• Két, egymás melletti él van megfordulva. Ekkor a kiindulási helyzet az, hogy az egyik él az FK, a másik az FT pozícióban van. Ekkor a K F K' S' F S K F' K' sorozat fordítja meg a két élt. Példa!
• Két, egymással szemben levő él van megfordulva. A kiindulási helyzetben a két él az FS és FT pozícióban van. Ekkor a K F K' S' F' S K F' K' sorozat fordítja meg az éleket.
• Mind a négy él meg van fordulva. Két lépéssor is létezik:
  • A két előző lépéssort kombinálva lehet irányba rakni az éleket. Példa!
  • Vagy konjugálás után lehet alkalmazni az előző cikkben tanultakat: N T K (S F_b')⁴ K' T' N'. Ennek a lépéssornak egyetlen hátránya, hogy csak normál alakú kockánál alkalmazható.

3.2 Élek helyrerakása (Permutate Last Layer Edge - PLLE)

Ha minden él a megfelelő irányban áll, rátérhetünk azok helyre rakására. Kiindulásként úgy fordítjuk a felső lapot, hogy a következő lehetőségek közül egy teljesüljön:

• Minden él a helyén van. Ekkor nincs vele több dolgunk.
• Egy él a helyén van. Ekkor a másik három élt kell rotálnunk. Két variáció lehetséges:
  
  • Az óra járásával ellentétesen kell cserélni az éleket. A cserélendő élek az FS, FK, FT pozícióban vannak. Megoldás: S F S' F S F² S' . Másik verzióban a cserélendő élek az FK, FS, FN pozícióban vannak. Megoldás: K' F² K F K' F K .
  • Az óra járásával megegyezően kell cserélni az éleket. A cserélendő élek az FK, FS, FN pozícióban vannak. Megoldás: K' F' K F' K' F² K . Másik verzióban a cserélendő élek az FS, FK, FT pozícióban vannak. Megoldás: S F² S' F' S F' S' .
• Két-két szomszédos él kölcsönösen helyet cserélt egymással. Ez a helyzet megoldható az előző pont két lépésének a kombinálásával, de van rövidebb lépésszámú megoldás. A párok pozíciói: FS-FK, illetve FN-FT. Ennek megoldása: K_b² F K_b² F K_b' F² K_b² F² K_b' F² . A lépéssor hátránya, hogy a belső réteget is mozgatja, így extra alakú kockánál (pl Megaminx) nem alkalmazható.

3.3 Sarkok helyre rakása (Permutate Last Layer Corners - PLLC)

Már csak az utolsó réteg sarkai vannak hátra. Először is ezeket rakjuk a helyére.
A következő helyzetek fordulhatnak elő:

• Minden sarok a helyén van, ekkor nincs teendőnk.
• Egy sarok a helyén van, a másik hármat valamerre rotálni kell. Ekkor úgy fordítjuk a kockát, hogy a helyén levő sarok legyen a fősarok (FKS pozíció).
  • Ha a másik három sarkot az óra járásának megfelelően kell cserélni, akkor: N' F K F' N F K' F' vagy F' S' F T F' S F T' .
  • Ha a másik három sarkot az óra járásával ellentétesen kell cserélni, akkor: T F' S' F T' F' S F vagy F K F' N' F K' F' N .
• Egy sarok sincsen a helyén. Ezeket a helyzeteket az élek cseréjéhez hasonlóan rendezni lehet két, hármas sarokcsere forgatás kombinálásával. Ebből is két lehetséges szituáció létezik:
  • Két-két egymás melletti sarok cserélt helyet. A helyet cserélt sarkok az FNS-FKS, illetve az FNT-FKT pozíciókban vannak. Megoldás: S (K F K' F')³ S' .
  • Két-két, egymással szemben levő sarok cserélt helyet. Megoldás: T' F' T F' T F T² F T² F² T' F² .

3.4 Sarkok irányba rendezése (Orient Last Layer Corners - OLLC)

Utolsó lépésként, a helyükön levő sarkokat forgatjuk meg, hogy helyes irányban álljanak. Négy lehetséges verzió létezhet:

• Minden sarok a megfelelő irányban áll, kész a kocka.
• Két sarok a helyén van, a másik kettő egymással ellentétesen van elfordulva.
• Egy sarok jó irányban áll, másik három egy irányban van elcsavarva.
• Egy sarok sem áll irányban, ekkor két sarok az óra járásának megfelelően, kettő pedig azzal ellentétesen van elfordulva.

Alapvetően két lépéssort kell ismerni:

1. Az óra járásával megegyezően fordítja meg a fősarkot: (K S' K' S)² .
2. Az óra járásával ellentétesen fordítja meg a fősarkot: (S' K S K')² .

Alkalmazási szabályok:

• Mindkét lépéssor a felső lapon csak a fősarkot fordítja el, minden egyéb változás az alsó két rétegben történik.
• A két lépéssor kioltja egymás hatását.
• Ugyanazon lépéssor háromszor egymás utáni végrehajtása minden elemet visszajuttat a kiindulási állapotba.

Tehát:

• ha három sarok el van fordulva az óra járásának megfelelően, akkor háromszor kell az 1-es lépéssort alkalmazni úgy, hogy minden lépéssor után F vagy F' forgatással a következő fordítandó sarkot teszem a fősarok helyére, a végén pedig a helyére forgatom az F lapot. Példa!
• ha három sarok el van fordulva az óra járásával ellenjezően, akkor háromszor kell a 2-es lépéssort alkalmazni úgy, hogy minden lépéssor után F vagy F' forgatással a következő fordítandó sarkot teszem a fősarok helyére, a végén pedig a helyére forgatom az F lapot. Példa!
• ha két sarok van egymással ellentétesen elfordulva, akkor először alkalmazom a megfelelő sarkon az 1-es lépéssort, majd a másik sarkot forgatom a fősarok helyére az F vagy F' lépéssel, majd a 2-es lépéssort alkalmazom, végül pedig a helyére forgatom az F lapot. Példa!

Ezzel sikeresen ki is raktuk a Rubik kockát!

Összefoglalás

A módszerben felhasznált lépések:

• 1. Első réteg kirakása
  • 1.1 Élek helyrevitele:
    1. S K' L' K S²
    2. F_k F' K F F_k'
    3. F_k F' S' F F_k'
    4. L' S²
    5. K S' K'
  • 1.2 Sarkok helyrevitele
    1. K' L' K L K' L' K
    2. S L S' L' S L S'
    3. S L S'
    4. K' L' K
    5. S L' S' L² S L S'
    6. K' L K L² K' L' K
• 2. Középső réteg kirakása
  1. F K F' K' F' S' F S
  2. F' S' F S F K F' K'
  3. K' F' K' F' K' F K F K
  4. S F S F S F' S' F' S'
• 3. Utolsó réteg rendezése
  • 3.1 Élek irányba rendezése
    1. Lk K F K' S' F S K F' K'
    2. K F K' S' F' S K F' K'
    3. K F K' S' F' S K F' K' F_k² K F K' S' F S K F' K'
    4. N T K (S F_b')⁴ K' T' N'
  • 3.2 Élek helyrevitele
    1. S F S' F S F² S'
    2. K' F² K F K' F K
    3. K' F' K F' K' F² K
    4. S F² S' F' S F' S'
    5. K_b² F K_b² F K_b' F² K_b² F² K_b' F²
  • 3.3 Sarkok helyrevitele
    1. N' F K F' N F K' F'
    2. F' S' F T F' S F T'
    3. T F' S' F T' F' S F
    4. F K F' N' F K' F' N
    5. S (K F K' F')³ S'
    6. T' F' T F' T F T² F T² F² T' F²
  • 3.4 Sarkok irányba rendezése
    1. (K S' K' S)²
    2. (S' K S K')²
    3. (S' K S K')² F (S' K S K')² F (S' K S K')²
    4. (K S' K' S)² F (K S' K' S)² F (K S' K' S) F²
    5. (K S' K' S)² F (S' K S K')²F'

1.1

S K' L' K S2 (sekilikesu) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

Fk F' K F Fk' (fekfikefefik) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

Fk F' S' F Fk' (fekfisifefik) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

L' S2 (lisu) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K S' K' (kesiki) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

1.2

K' L' K L K' L' K (kilikele_kilike) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

S L S' L' S L S' (selesili_selesi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

S L S' (selesi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K' L' K (kilike) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

S L' S' L2 S L S' (selisilu_selesi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K' L K L2 K' L' K (kilekelu_kilike) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

2.

F K F' K' F' S' F S (fekefikifisifese) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

F' S' F S F K F' K' (fisifesefekefiki) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K' F' K' F' K' F K F K (kifikifi_ki_fekefeke) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

L' S2 (sefesefe_se_fisifisi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

3.1

Lk K F K' S' F S K F' K' (lek_kefekisifesekefiki) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K F K' S' F' S K F' K' (kefekisifisekefiki) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K F K' S' F' S K F' K' Fk2 K F K' S' F S K F' K' (kefekisifisekefiki_fuk_kefekisifesekefiki) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

N T K (S Fb')4 K' T' N' (neteke_4sefib_kitini) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

3.2

S F S' F S F2 S' (sefesifesefusi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K' F2 K F K' F K (kifukefekifeke) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

K' F' K F' K' F2 K (kifikefikifuke) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

S F2 S' F' S F' S' (sefusifisefisi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

Kb2 F Kb2 F Kb' F2 Kb2 F2 Kb' F2 (kubfekubfekibfukubfukibfu) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

3.3

N' F K F' N F K' F' (nifekefinefekifi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

F' S' F T F' S' F T' (fisifetefisefeti) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

T F' S' F T' F' S F (tefisifetifisefe) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

F K F' N' F K' F' N (fekefinifekifine) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

S (K F K' F')3 S' (se_3kefekifi_si) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

T' F' T F' T F T2 F T2 F2 T' F2 (tifitefitefetufetufutifu) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

3.4

(K S' K' S)2 (2kesikise) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

(S' K S K')2 (2sikeseki) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

(S' K S K')2 F (S' K S K')2 F (S' K S K')2 (2sikeseki_fe_2sikeseki_fe_2sikeseki_fu) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

(K S' K' S)2 F (K S' K' S)2 F (K S' K' S) F2 (2kesikise_fe_2kesikise_fe_2kesikise_fu) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/

(K S' K' S)2 F (S' K S K')2F' (2kesikise_fe_2sikeseki_fi) /A kép bal alsó sarkában levő K: Konjugálás/