Alapelvek
Ha valaki ki szeretné rakni a kockát, nem árt, ha ismeri annak felépítését.
A hagyományos kockánál alapvetően 3 különböző elem van (a kocka mozgását biztosító, a kocka belsejében levő mechanizmust nem számítva):
- 8 darab sarokelem, ezeken 3 különböző színű matrica található (a képen kékkel)
- 12 darab él-elem, ezeken 2 különböző színű matrica található (a képen pirossal)
- 6 darab közép-elem, ezeken egy szín van (a képen zölddel)
A kocka színezése azt a célt szolgálja, hogy könnyen vizualizálható legyen a kiválasztott elem helyzete. A kocka hat különböző színt tartalmaz, oldalanként egyet. A három alapszín egy sarok körül találhatók, az órajárásnak megfelelő irányban a piros, kék és a sárga. A másik három szín az alapszínektől a sárga színkomponensben különbözik oly módon, hogy az adott szín párja a vele ellentétes oldalon található: a pirossal szemben a narancssárga, kékkel szemben a zöld és a sárgával szemben a fehér. Ez a sorrend és elrendezés a páratlan oldalhosszú kockáknál adott, mert azoknál a középelem rögzített. A páros oldalhosszú kockáknál viszont az összes középelem elmozdítható, így ott különösen figyelni kell a színek sorrendjére.
Jelölések
Ahhoz, hogy a módszert dokumentálni lehessen, ki kellett találni egy jelölésrendszert, hogy mások is könnyen érteni tudják a lépéseket.
A különböző jelölés-rendszerek alapelve hasonló: egy nagy betűvel jelöli az egyes oldalakat és leírva felsőindexes jelöléssel, kimondva magánhangzóval jelöli a fordításokat.
Magyar jelölésrendszer:
Lapok jelölése:
A kocka a kezünkben úgy helyezkedik el, hogy az egyik lapja vízszintes, vele szomszédos lapok függőlegesek és az egyik felénk néz. Ekkor a következő jelöléseket tudjuk alkalmazni:
- A felül levő lap a Felső, jele F.
- A Szemben levő lap jele az S.
- A jobb kezünk fele eső lap a Keleti, jele K.
- A bal kezünk felé eső lap a Nyugati, jele N.
- Az alul levő lap a Lenti, jele L.
- A hátul levő lap a Túlsó, jele T.
Fontos kiemelni, hogy az egyes lapok jelölése nem a középpont színéhez kötődik, hanem minden esetben a játékos szemszögéből jellemzi a kockát.
Fontos fogalom lehet még az F, K és S lap által meghatározott sarok, én ezt fősaroknak hívom.
Mozgások jelölése:
Egy lapot háromféle módon lehet mozdítani: elfordulhat negyed fordulatot, ellentétes irányban is negyed fordulatot, valamint elfordulhat egy fél fordulatot. Minden forgatást a szerint jelölünk, hogy az adott lapra fektetett óra mutatója merre fordul. A jelölések tehát így alakulnak:
- Ha az óra járásának megfelelő irányban forgatjuk, akkor annak nincs jelölése, csak a lap jele kerül leírásra, kiejtve ezt "e" betűnek mondjuk. (pl: K, kiejtve Ke)
- Ha az óra járásával ellentétes irányban forgatjuk, annak a jelölése egy aposztróf (') a lap jele uitán, kiejtve pedig "i" betűt mondunk. (pl: K', kiejtve Ki)
- Ha egy fél fordulatot teszünk, azt írásban egy felső indexben levő 2-vel (2) jelöljük, kiejtve pedig "u" betűt mondunk. (pl K2, kiejtve Ku)
 F - óra járása szerint |
 F' - óra járásával ellentétesen |
 F2 - Fél fordulat |
Ezek a forgatások eddig a kocka külső lapjaira vonatkoztak, de a kockának van három belső rétege is. A kocka rendezéséhez ezeket is meg kell tudni forgatni, így ezt is jelölni kell. A Rubik könyv ezt egy alsóindexben levő "b"-vel (b) jelöli úgy, hogy a lapjel mindig az, amire rakott óra szerint jelöli a forgásirányt. Például a lapon vízszintesen levő középső sávot negyed fordulatot fordítjuk abba az irányba, amit az F jelölés mond, akkor azt Fb-vel jelölöm. Ez azt jelenti, hogy Fb = Kb' !
 Óra járása szerint |
 Óra járásával ellentétesen |
 Fél fordulat |
Még külön jelölésre szorul a teljes kocka fordítása. Ezt a belső lap fordítás jelölésének a mintájára alsó indexben levő k (k) betűvel jelöljük, Például a teljes kocka elfordítása olyan irányban, amit a K' jelöl, azt Kk'-val jelölöm. Ugyanezt leírhatom három lap fordításával is: K' Kb' N
 Óra járása szerint |
 Óra járásával ellentétesen |
 Fél fordulat |
Több egymás utáni mozdulat leírásakor az egyes mozdulatok között szünetet (szóközt) hagyunk. Ez fontos, mert az összetettebb kockáknál külön jelentősége lesz a szünet nélkül leírt jelöléseknek.
Ezzel az alapkocka jelölésrendszerét le is zárhatjuk.
Kiegészítő jelölések, jelölés-módosulások
Az összetettebb kockák megjelenése szükségessé tette a jelölésrendszer kiegészítését. Mivel a nagyobb kockákon több belső réteg van, szükségessé vált azok külön jelölése. Ez alsó indexben leírt számmal történik a külső laptól kezdve. A külső lap indexe az 1, amit alapértelmezetten elhagyunk, a következő réteg lesz a 2-es. Pl a felső lap alatti első vízszintes réteg az F2, ami a 3x3x3-as kockánál a vízszintes belső réteg (Fb).
Megjegyzés: mivel vannak olyan szituációk, amikor nem tudunk alsó- illetve felső indexet írni (pl egy program beviteli mező), ott a jelölésrendszer egy kicsit módosul: a fél fordulatot jelölő felső indexes 2 (2) leírásakor egyszerűen a lap név után írjuk a kettest, míg a réteg sorszámát jelölő, alsó indexbe kerülő számot a lap neve elé tesszük. Pl a 7*7*7-es kocka vízszintes középső lapjának félfordulatát leírhatjuk így is: F32 de így is: 3F2. Ennél a jelölésnél kiemelten fontos két lépés között szünetet hagyni, mert a szünet elhagyásával nem lesz egyértelmű, hogy a félfordulat 2-ese az előtte levő lapra vonatkozik, vagy az utána levő lap sorszámát jelöli.
A 4x4x4-es és az 5x5x5-ös kockánál egy kis egyszerűsítéssel élek: a legkülső lap melletti réteg, aminek a jelölésében alsó index 2 (2) van, a jelölése úgy módosul, hogy kisbetűvel írjuk le és az alsó index elmarad. Például: K2 = k.
A nagyobb kockáknál kap jelentőséget az, hogy az egyes jelöléseket szünet nélkül írjuk le: azt jelenti, hogy a leírt lapokat egyszerre kell az adott irányban elfordítani. Ilyenkor a fordítás irányát jelölő felső indexet csak egyszer írjuk le. Pl: K' k' = Kk'. Az összetartozást szokták még zárójelezéssel (Kk)' vagy aláhúzással (Kk') is jelölni.
Angol jelölésrendszer
Az angol jelölések a magyarétól csak a lapok neveiben különböznek, itt a lapok az angol nevükből kapták a jelölést:
- A felső lap az Up, jele U
- A szemben levő lap a Front, jele F
- A jobb kezünk felé eső lap a Right, jele R
- A bal kezünk felé eső lap a Left, jele L
- Az alul levő lap a Down, jele D
- A hátul levő lap a Behind, jele B
A kettő közötti konverzió nagyon egyszerű: csupán a megfelelő karaktereket kell kicserélni, figyelve a kis és nagybetűkre is. Egy egyszerű segédeszközt biztosítok egy lépéssorozat konverziójához, ezt megtalálhatjátok a jobb oldali sávban.
Fogalmak
Fősarok:
Fősaroknak nevezzük az FSK lapok által meghatározott sarkot. Általában ez van a játékossal szemben.
Főél:
A főélnek az F és S lap által meghatározott élet nevezem.
Konjugálás:
Ez a kirakás közben nagyon fontos fogalom. Egy-egy lépés sorozat mindig egy rögzített pozícióban levő elemeket mozgat meg. Ha a mozgatandó elemek nem pont olyan helyzetben állnak, mint amelyikre a forgatás sor vonatkozik, akkor végre kell hajtani egy lépéssort, ami a kiválasztott elemeket a megfelelő pozícióba teszi. Ezt az előkészítő sorozatot hívjuk konjugálásnak. Abban az esetben, ha az előkészítő lépéssor érintett már rendezett elemet, szükséges visszaállítani. Ekkor visszafele játszuk le az előkészítő lépéssort úgy, hogy a lépések iránya megfordul.
F2L (First 2 Layer)
Első két réteg rendezésnek a módszere.
OLL (Orient Last Layer)
Az utolsó réteg elemeinek az irányba rendezése.
PLL (Permutate Last Layer)
Az utolsó réteg elemeinek a helyre mozgatása.
